|
Görög demokrácia
2008.10.20. 17:43
AZ ÓKORI GÖRÖG DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSÁNAK
FOLYAMATA ATHÉNBAN. A DEMOKRÁCIA ÁLLAMBERENDEZKEDÉSE PERIKLÉSZ IDEJÉN
Az athéni állam kialakulása
Az athéni állam kialakulása agrártársadalomból kiinduló társadalmi küzdelem eredménye volt. A társadalom fejlődésének további menetére nagy hatással volt a görög gyarmatosítás. A földmagántulajdon általánossá vált, önálló tulajdonosok képződtek. Megindult az árutermelés, a tengeri kereskedelem fejlődött. A piac kialakulásával az emberek gondolkodásmódja is megváltozott. Várható volt, hogy az egyéni boldogulás mellett beleszólást kérnek a közösség ügyeibe is. A közösség ügyeit még az arisztokrácia intézte, de mellettük ott állt - még igazi hatalom nélkül - a népgyűlés is. Fokról fokra kialakultak a poliszok, létrejött a poliszrendszer. A városállamok közül Athén és Spárta a legjelentősebb.
A köznép első harcai az arisztokrácia ellen
Az iparosok és a kereskedők gazdasági súlya a gyarmatosítás által jelentősen megnőtt és összefogtak az ugyancsak elégedetlen parasztsággal. Ezekből a rétegekből tevődik össze a démosz (a köznép), amely megindította harcát a politikai hatalomért az arisztokrácia ellen. A köznép alapvető célkitűzése a törvény előtti egyenlőség elérése volt.
Athénnak is ezen az úton haladt a fejlődése. Az örökletes királyság helyébe az arisztokratikus köztársaság lépett. Az állam élén 9 arkhón (arisztokrata tisztviselő) állt, akik az állam ügyeit intézték. Mellettük állt az Areioszpagosz, a volt arkhónokból állók tanácsa. Kr. e. 621-ben Drakón került az arisztokratikus köztársaság élére, aki a démosz nyomására írásba foglalta a törvényeket. Ezek ugyan főleg az arisztokráciának kedveztek, de mivel mindenki ismerte őket, mégis egyfajta jogbiztonságot jelentettek. Törvényei igen szigorúak voltak, innen a közmondás: drákói szigor. Kr. e. 594-ben Szolónt kérték fel az állam ügyeinek rendbetételére. Megszüntette az adósrabszolgaságot, földreformot hajtott végre ("teherlerázás"), mellyel a parasztságnak kedvezett. Vagyoni beosztást készített, mely a katonáskodás alapja lett. Ezek az intézkedések viszont inkább a gazdagabb rétegeknek kedveztek. Fontos intézkedése volt, hogy a sérelmeiért bárki elégtételt vehet. Szolón olyan államrendet tartott helyesnek, ahol egyén és közösség viszonya kölcsönös (jogok, kötelességek); ez azóta alapelve minden demokratikus közösségnek.
A démosz győzelme Athénban
A legtöbb poliszban ezután egyensúly bontakozott ki a démosz és az arisztokrácia között. Az arisztokrácia már nem, a démosz még nem volt elég erős ahhoz, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Egyes arisztokraták azonban, akik anyagilag érdekeltek voltak az ipar és a kereskedelem fejlődésében, magukhoz ragadták a hatalmat. Ez a - lényegében a démosz érdekeit szolgáló - rendszer a türannisz, a rendszer élén álló személy pedig a türannosz. Ilyen türannosz volt Peiszisztratosz is, aki a gazdasági élet fejlődéséhez teremtett alapot. A korában megvalósuló nagy építkezések biztosítottak munkát az esetleg munka nélkül maradóknak. Vidékre kiszálló bíróságokat állított fel, a parasztság jogi biztonságát elősegítve. A türannisz bukását az okozta, hogy a démosz a politikai hatalomból több részt követelt, ezt viszont nem engedte. Az athéniak ezért elűzték a türannoszokat. Kleiszthenész Kr.e. 508-ban állt Athén élére. Az állam területét 10 phülére (kerületre) osztotta. Az Ötszázak tanácsába minden phülé 50-50 tagot küldhetett, melyben minden társadalmi csoport képviseltetve volt. A tanács feladata volt a törvényjavaslatok megtétele, valamint az elfogadott törvények végrehajtása. A népgyűlés volt a hatalom birtokosa, tagja minden felnőtt athéni polgár. Feladata volt a törvényalkotás. Az athéni polgárok szabadok, egyenjogúak lettek. A démosz és az arisztokrácia küzdelme a démosz győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.
Az athéni állam virágkora Periklész idején
A görög-perzsa háborúk (melyben egy időre az arisztokrácia tett szert több hatalomra) után ismét a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban, közvetlen demokrácia alakult ki. A demokratikus irányzat élén Periklész állt, az ő idejében, a Kr.e. V. században élte az athéni állam a virágkorát. Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Kialakult a klasszikus árutermelő rabszolgaság, ahol a termelő munka nagy részét a rabszolgák végzik. Periklész tizenöt éven át volt sztratégosz (hadvezér). Irányító szerepét személyes adottságainak köszönhette. Az árutermelés viszonylagos jólétet biztosított, a polgárok önálló tulajdonosok voltak, az állam valóságos irányítói. Periklész vezette be a napidíjak rendszerét a népgyűlésen is. Ingyen színházjegyeket osztott. A béke, a virágzó gazdaság előfeltétele volt a kultúra nagyirányú fejlődésének.
Az athéni demokrácia az egész ókor legfejlettebb társadalmi-politikai formája volt. Teljes jogú polgárai számára politikailag teljes demokráciát biztosított, a politikai életben való részvételnek nemcsak jogi, de jórészt anyagi feltételeit is megteremtette. Másfelől azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes demokrácia, a többiek (rabszolgák, nők, betelepülők) ki voltak zárva a polgárjogokból.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
