|
Ókori történelem
2008.10.20. 19:04
Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína történetének ókori áttekintése
Mezopotámia: a Tigris és az Eufrátesz folyók között terült el. Fejlett öntözéses földművelést folytatott.
Őslakói a sumérok. Fejlett volt a mezőgazdaság (trágyázás, öntözés, megszelídített állatok).
Fejlett volt az ipar (fazekasság, fegyver-, szerszám-, kocsikészítés).
A sumérok városállamokban éltek. Kb. i.e. 2400-ban Mezopotámiát megtámadták az akkádok. Kb. i.e. 2000-ben megtámadták őket az ammoriták, és akkor az ország elpusztult. A területén létrejön a babiloni birodalom.
Babilon: a föld, a templomgazdaság a király és az arisztokrácia tulajdonában volt. Társadalmát a szabadok és a rabszolgák alkották.
A szabadok két csoportja:
- királytól független, teljes jogú
- királytól függő, nem teljes jogú
A rabszolgák két csoportja:
- idegen hadifoglyok
- bennszülött rabszolgák
Fejlett volt a kézműves ipar és a kereskedelem. A birodalom legjelentősebb uralkodója Hamurabi volt, aki a világ legrégebbi törvénygyűjteményét hozta létre. Törvényei egy két méter magas kőoszlopba vésve maradtak fenn. Ezek a törvények védték a tulajdont és biztosították a munkát.
Egyiptom: a Nílus völgyében fekszik. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytatott. I.e. 2955-ben felső-egyiptomi Aha – Ménész meghódítja Alsó-Egyiptomot. Létrejött az egységes egyiptomi állam. Uralkodója a fáraó volt. Az egész állam az ő tulajdonában volt. Azt tartották róla, hogy isten, vagy annak leszármazottja (istenkirályság).
Óbirodalom: kb. i.e. 2635-2155
Délen gabonatermesztés, északon zöldség, gyümölcstermesztés, állattenyésztés folyt. Kialakuló iparágak (papirusz, agyag, bőr és ékszeripar). A társadalom felépítése:
fáraó
uralkodó réteg: a fáraó családja, arisztokrácia, a papság, hadvezérek
írnokok, katonák
közrendű szabadok: kézművesek, földművesek, kereskedők
rabszolgák (számuk nem jelentős)
Középbirodalom: kb. i.e. 2040 – 1785
Megnőtt a szántóterület, kifejlődött a bronz- és az üvegipar. Egyiptom Palesztina és Etiópia felé terjeszkedett. A kikszoszok támadása döntötte meg a középbirodalmat, és ekkor egy századra idegen uralom alá került Egyiptom.
Újbirodalom:kb. i.e. 1552 – 1070
Egyiptom világhatalommá vált. Ez I. Tutmosis, II. Tutmosis, III. Tutmosis, II. Ramszesz nevéhez fűződött. Szíriáig és Mezopotámiáig terjeszkedtek. Felgyorsult a gazdasági fejlődés.
Mezőgazdaság: eke, vízemelő szerkezet, csatornák, gátak, zsilipek, vízgyűjtők.
Ipar: függőleges szövőszék, lábbal hajtott fújtató használata.
Állattenyésztés: ló, gyapjas juh, teve.
I.e. 1. évezredben idegen hódítások érték. Asszír, Perzsa, Makedón, Róma.
India:az Indus és a Gangesz folyók mentén terül el. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytatott.
Őslakói a dravidák, i.e. 3. évezredben városállamokban éltek. I.e. 2. évezredben indoeurópai törzsek hódították meg az őslakosságot. A hódítók magukat áriáknak (előkelők) nevezik. Ők alkották a fegyveres és a papi arisztokráciát. A leigázott őslakosok végezték a kétkezi munkát. Belőlük lettek a kézművesek, földművesek, kereskedők.
I.e. 3. században egyesítette a városállamokat Asoka, létrejött az egységes India, kialakult a kasztrendszer. Kaszton az öröklődően azonos foglalkozású és jogú emberek szigorúan zárt közösségét értjük. Négy kasztot különböztetünk meg:
- papok (Bráhmana), arisztokrácia
- harcosok (Ksatrija)
- parasztok (Vaisja), közrendűek
- leigázottak, a „korcsok” kasztja (Súdra)
Vallási formák:
Brahmanizmus (istenei): - Brahman – teremtő
- Visnu – megtartó
- Siva – pusztító
Legfőbb tanítása a lélekvándorlás.
Buddhizmus: Sziddhártha Gautama a vallás alapítója (= Buddha).
A Buddhizmus helyteleníti a kasztrendszert, és azzal vigasztalja az elnyomottakat, hogy ha visszavonulnak a világtól, akkor elérik a teljes megsemmisülést, és nem kell többet újjászületniük.
Kína: a Jangce és a Huang-ho folyók mentén terül el. Fejlett öntözéses gazdálkodás.
A lakosság i.e. 3. – 4. évezredben faluközösségekben élt, mert a földeket csak közös munkával tudták művelhetővé tenni.
A faluközösségekből városállamok alakultak ki. I.e. 3. században a Cin dinasztia létrehozza az egységes kínai birodalmat.
Fejlett földművelés, állat-, selyemtenyésztés, kerámiaipar és papírkészítés. Találmányok: papírpénz, lőpor, iránytű.
A kínaibirodalomban egységes az írás, közigazgatás. Egységes súly- és mértékrendszert vezettek be, utakat és csatornákat építenek. Az Itang dinasztia megépíti a kínai nagyfalat, kb. 2500 km hosszú, 16 m magas, 5 – 8 m széles.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
