|
Magyar nép eredete a honfoglalásig
2008.10.20. 19:22
Magyar nép eredete a honfoglalásig
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás
A magyarság története kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött, ebből őseink kb. 5000 évet töltöttek az Urál vidéki és kelet-európai szállásokon, és 1100 évet a Kárpát-medencében.
· Uráli őshaza: az Urál-hegység és az Ob folyó közötti terület, i.e. V. évezredben éltek itt őseink. Itt a szamojédokkal és a finnugorokkal éltek együtt. Halásztak, vadásztak, erre utalnak Uráli eredetű szavaink, pl.: hal, háló, íj, nyíl, tűz, főz.
· Finnugor őshaza: Urál-hegységtől nyugatra az Ob és az Irtis folyó közti ligetes, sztyeppés terület, i.e. IV. évezredben éltek itt őseink. Kezdetben halászattal, vadászattal foglalkoztak, majd a II. évezredben úgynevezett gazdasági forradalom megy végbe, elterjed a réz és a bronzművesség, megjelenik az állattenyésztés és a földművesség. Itt iráni népekkel is kapcsolatba kerültünk, akiktől az állattenyésztést tanultuk. Finnugor szavaink: ház, lak, ajtó, ágy.
· Ugor őshaza: az Irtis, Ob, Dobol folyó területei, i.e. II. évezredben éltek itt őseink.
I. e. 1500 körül a finnugor egység felbomlik, és a finnugor területen szóródnak szét.
Finnugor ágak: permi, volgai, ugor (a magyarok ősei).
A magyarok ősei áttértek a legeltető, (nomád) állattartásra, és az Uráltól keletre eső sztyeppvidékre húzódtak.
· Magna Hungaria vagy Baskír őshaza: a Káma, Volga folyók valamint az Urál hegység által határolt terület, i. e. 500 – i. u. 500-ig éltek itt őseink. Török népekkel kerültek kapcsolatba. Megjelent a törzsszervezet „hét magyar”.
· Levédia, melyet az Azori-tenger, Don, Donyec folyók határoltak, VIII században éltek itt őseink. Itt a magyarok a Kazár Birodalom fennhatósága alá tartoztak, amely egységes államszervezettel rendelkezett. Nagy változások a magyarság életében. A földművelésben megjelenik az eke használata, a kertgazdálkodás és szőlőtermesztés, és megkezdődött a sertés- szarvasmarha- és baromfitenyésztés. Kialakult a kettős fejedelemség, az egyik volt a főfejedelem (kündü), és a másik az alfejedelem (gyula). Bolgár, török népekkel kerültek kapcsolatba, melynek hatása a szellemi életben érvényesült, ekkor jelenik meg a rovásírás.
830 körül belháború rázza meg a Kazár Birodalmat, ennek következtében a kazár-magyar viszony megromlik, és a magyarok elhagyják Levédiát.
· Etelköz, amit a Dnyeper és Dnyeszter folyók határoltak, 830 – 895 között éltek itt őseink. Kialakult 7+1 kiépítésű magyar törzsszövetség: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + Kabar. Csökken a földművelés és nő az állattenyésztés jelentősége. A magyarok egy része kalandozó zsákmányszerző hadjáratokba kezd. A főfejedelem Etelközben Álmos.
Mivel a magyarok jó harcosok a környező uralkodók gyakran hívták őket segíteni egymás elleni harcukban, pl. 892-ben a keleti frankokat támogatták. Szvatopluk morva fejedelemmel szemben. 894-ben a bizánciak oldalán harcoltak a bolgárokkal szemben. 894-ben már Szvatoplukot támogatják a keleti frankokkal szemben. A harc a mai Dunántúl területén folyt. Szvatopluk meghal, és az itt harcoló magyarok úgy döntenek, hogy nem térnek vissza Etelközbe. Előkésztik az etelközi magyarok átköltözését. A magyar fősereg 895-ben Árpád vezetésével kell át a Vereckei-hágón. Az Etelközben élő magyarok átköltözését besenyő és bolgár támadás zavarja meg. A katonai védelem nélkül maradt nép a Délkeleti-Kárpátok-hágóin át jut a Kárpát-medencébe. Az etelközi vereség miatt a magyarok megölik (feláldozzák) Álmost, a főfejedelem pedig Árpád lesz. Az alfejedelem Kurszán, aki a Honfoglalás hadműveleteit irányította. 895-ben a Dunától keletre eső területek és Erdély kerül magyar uralom alá. 899-ben elfoglalják a Dunántúlt. 900 – 906 között felbomlik a Nagymorva birodalom, és a morvák északnyugati felvidéki területei is a magyarok uralma alá kerültek. Azután békét kötnek a nyugati szlávokkal, és adófizetőikké teszik a bolgárokat. 907-ben legyőzik a bajorokat, és ezzel fejeződik be a honfoglalás.
Összefoglalás:
|
Idő
|
Nép
|
Hely
|
Éghajlat
|
Életmód
|
|
I. e. VI. – IV. évezred
|
urali
|
Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása
|
A mainál jóval enyhébb
|
halászat-vadászat tavak és folyók mellett, nyírfakéreg sátor, neolit, jáspiskő pengék, csont nyílhegyek, -szigonyok, tűk, anyagedények, férc- és fésűsdíszítéssel.
|
|
I. e. IV. évezred
|
finnugor (szamojédok kiválása)
|
|
|
indoiráni déli szomszédok fejlesztő hatása
|
|
I. e. III. évezred
|
ugor (finn-perminek nyugatra húzódása)
|
|
|
a halászat-vadászat technikája fejlődött, csiszolt kőeszközök, nagy edények, félig földbe ásott házak, kinyújtott temetés, okkerfestéssel, eszközökkel, ékszerekkel
|
|
I. e. 2000 körül
|
„előmagyar”
|
délkeletre húzódás: Tobol, Irtisz ligetes szteppjeire
|
melegebb és szárazabb lesz, a sztyepp övezet északabbra húzódik
|
a termelés megindulása a déli szomszédok hatására,
állattartás: legeltető, van istálló is: juh, kecske, tehén, ló,
földművelés: búza, köles, kapa, bronzsarló, őrlőkő,
fémművesség: réz, bronz, földbe mélyített nagy házak, tíz- húsz ház egy falú, halom síros temetés (kurgán)
|
|
I. e. 1500 körül
|
|
|
|
nomád állattartás: juh, ló (hátasló!), lóáldozás a sírokban, fejlett bronzművesség, apajogú nagycsalád-nemzetség
|
|
I. e. 800 körül
|
magyar
|
|
hűvösebb és nedvesebb
|
a nomád állattartás feltételei javulnak
|
|
I. e. 500 körül
|
|
Dél-Urál
Cseljabinszk környékén (?)
|
|
szkíta, szarmata déli szomszédság hatására fejlődik a kereskedelem, vashasználat elterjed, a vagyoni különbségek nőnek, a katonai szervezet fejlődik, íj, nyíl, kard (egyenes, kétélű), lándzsa, pajzs, bőr- és lemez páncél
|
|
I. .e 500 – i. u. 550
|
|
Baskíriába költőzés (Magna Hungaria)
|
|
földművelés vaspapucsos faekével, a vagyoni különbségek fokozódnak, hét törzs (mesterséges szervezet)
|
|
750
|
|
Don-vidék, Levédia
|
|
Kazár Birodalomban alán és bolgár-török szomszédság, letelepülő állattenyésztés: marha, sertés, baromfi, csoroszlyás eke használata, kertkultúra, szablya elterjedése, rovásírás meghonosodása
|
|
840 – 850
|
|
Etelköz
|
|
politikai önállósodás, a 8. törzs (Kabar) csatlakozása, zsákmányszerző harcok
|
|
849 – 900 Honfoglalás
|
Géza és I. (Szent) István politikája, a magyar állam megalapítása
Géza fejedelem (972 – 997): a magyar kalandozó hadjáratoknak a 933-as merseburgi, majd 995-ös augsburgi vereség vet véget.
Ezek után Géza fejedelem előtt két lehetőség állt:
1., felveszi a keresztény vallást és csatlakozik az európai államok rendszeréhez;
2., a többi barbár néphez hasonlóan kihal vagy beleolvad más népekbe.
973-ban követeket küld a német birodalmi gyűlésre, békét, barátságot ajánl fel a császárnak, I. Ottónak, és nyugati hittérítőket kér, hogy elterjessze a kereszténységet.
Többi szomszédjával gyermekei házassága révén alakít ki jó kapcsolatot. Fiát, Istvánt (Vajk) Gizella bajor hercegnővel, leányait pedig lengyel, bolgár és velencei fejedelmekkel házasította össze. Egy leányát Aba Sámuelhez, a kabarok urához adta.
Ez után a belső rend helyreállítására törekszik, leveri a lázadó törzs- és nemzetségfőket.
Megkezdi a Pannonhalmi bencés apátság építését.
I. István (997 – 1001 (koronázásának az éve) – 1038): uralkodása kezdetén leszámol a pogány Koppánnyal, és német segítséggel leveri a többi lázadó törzs- és nemzetségfőt is.
Egyház szervezés: szent Adalbert és szent Gellért püspökök segítségével folyik a hittérítés. István 10 püspökséget, 5 apátságot és 1 érsekséget alapít (Esztergom). István kötelezővé teszi a vasárnaponkénti istentiszteletet, elrendeli, hogy minden 10 falú építsen 1 templomot. Bevezeti az egyházi tízedet (dézsma).
1001 január 1-én a II. Szilveszter pápától kért és kapott koronával királlyá koronázzák.
Államszervezés: a királyi földek és népek igazgatását két szervezet végezte:
1., 44 vármegyéből álló királyi vármegyerendszer. A megye a királynak a területi, gazdasági, katonai, bírói és rendfenntartó szerve. Élén áll a várispán. Feladatai: bírói feladat, a vármegye hadseregének vezetése és a királyi jövedelmek behajtása (2/3 rész a királyé, 1/3 rész az ispáné).
A várat a várnép tartja el:
Várjobbágyok: katonák, akik a szolgálatért földet kapnak.
Várszolgák: ők végzik a kétkezi munkát. Munka és termény- és terményszolgáltatással tartoznak.
Az egész várnép, nem csak a katonák, hanem a szolgák is 10-es rendszerbe voltak szervezve. A hadnagyok, tíznagyok, és a száznagyok vezetésével.
Az ispánok hatalma nem csak a várföldön élő népekre terjedt ki, hanem a megye területén lévő szabad birtokosokra is.
2., Udvarházak: a megyék területén lévő, de a várszervezetbe nem tartozó királyi birtokközpontok. Megyénként 2 –3 ilyen volt, élén ált az udvar ispán. Feladata az államapparátus élelmezése és ellátása volt.
Társadalom:
· Felső réteg: ispánok (ők német lovagok, vagy honfoglalás kori uralkodó réteg (bőség) királyhű tagjai), udvari főtisztviselők (a nádorispán, a főlovász és a főtárnok), főpapság (Esztergomi érsek, püspökök, apátok).
· Középréteg: katonai kíséret tagjai (ők a várjobbágyokból lesznek), tehetős közrendűek.
· Köznép (ínség): megszűnik a nagycsaládok vagyonközössége, a honfoglaláskori nagycsaládok kiscsaládokra esnek szét. A családfő a szolgáival és az állatállománnyal kiszakadt a vagyonközösségből, és a középrétegbe emelkedett. Az új kiscsaládok csak a saját munkaerejükre támaszkodhattak, vagy az úri birtok vagy a vár vagy a királyi udvar 10 csoportokban sorolt dolgozói lettek.
Külpolitika: Baszileiosz (1014) bizánci császárnak segítséget nyújt Bulgária meghódításában, megvédi Erdélyt a besenyőktől. Visszaveri II. Konrád német-római császár támadásait.
1038-ban utód nélkül hal meg és a trónra velencei nővérének a fiát, Orseoló Pétert jelöli.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
