| Trtnelem I. : Nyugat-Eurpa politikai viszonyainak alakulsa a korai kzpkorban |
Nyugat-Eurpa politikai viszonyainak alakulsa a korai kzpkorban
2008.10.20. 19:20
Nyugat-Eurpa politikai viszonyainak alakulsa a korai kzpkorban
A feudalizmus Eurpban kb. 500 vig tartott. A legjellegzetesebb formt a germn frankok ltal megszllt Galliban lttte. A Meroving uralkod csaldbl szrmaz Klodvig uralkodsa alatt a frankok kiztk Gallibl a nyugati gtokat, s a germn trzsekkel elismertettk fennhatsgukat, felvettk a keresztnysget, ezrt Rma is tmogatta ket.
Klodvig utn a Karoling dinasztibl szrmaz Martell Kroly erstette meg a kirlyi hatalmat. Ad fizetsre knyszertette a germn trzseket. 732 Politicsnl meglltotta a Prizs fel tart arab hadsereget. Hadseregreformot vezetett be. A hadsereg fegysge a nehzpnclos lovassg volt, amelynek a felszerelse rendkvl sokba kerlt ezrt Martell Kroly a kirlyi s egyhzi birtokokbl katonai szolglathoz kttt fldeket jutat a szabadok rszre. Itt is kialakul a hbressg, a hbri lnc. Kroly fia Kis Pippin 751-ben kirlly koronztatja magt a ppa segtsgvel, gy a frank kirlysg s a rmai ppasg kzt szoros kapcsolat jn ltre.
Pippin fia Nagy Kroly (768-814), kivl hadvezr a frank birodalom megalaptja. 800-ban csszrr koronzzk.
Az llamigazgats kzpontja a kirlyi palota.
Legfbb tisztsgek: a palotagrf – tisztsge: a kirly helyettese s a legfbb br, fkancellr – tisztsge: kamars a kincstr vezetje, fmarsall – tisztsge: kirlyi lovassg parancsnoka.
Kroly a birodalmat tartomnyokra osztotta, amelyek len a grfok s algrfok lltak. A birodalomban elterjed a hromnyomsos gazdlkods, s nellt gazdlkodst folytatnak.
Kroly halla utn a birodalom felbomlik, unoki 843-ban a Verduni szerzdsben hrom rszre osztjk, Lothr kapja Itlit s a Rajntl dlre terjed terleteket, Kopasz Kroly Franciaorszgot, Nmeth Lajos a nmet terleteket.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
